Naplás Tó Térkép
- Bled tó
- Kirándulóutak Magyarországon : A Naplás-tó tanösvény
- Szilas-tározó Naplás-tó - Budapest, tározó
- Tibeti tó
Ez a weboldal cookie-kat és más követési megoldásokat alkalmaz elemzésekhez, a felhasználói élmény javításához, személyre szabott hirdetésekhez és a hirdetési csalások felderítéséhez. Az Adatvédelmi tájékoztatóban részletesen is megtalálhatóak ezek az információk, és módosíthatóak a beállítások. Elfogadom Tervezési beállítások < 5% 5%-8% 8%-12% 12%-15% > 15% A tervezett út kerékpárral nem járható útvonalat tartalmaz A tervezett út földutat tartalmaz Észrevétel jellege Leírása E-mail Opcionális, ha megadja visszajelzünk a hiba megoldásáról, illetve ha van, kérdéseket tudunk feltenni Új térkép létrehozása
Bled tó
A magyar szabályok egyszerűen nem támogatják lakott területen kívül a forgalomcsillapított közös használatú útfelületet, ami miatt az ideális megoldás számos helyen nem jöhet szóba. Legjobban ez közvetlenül a tóparton érzékelhető, ahol egy felületen osztoznak a gyalogosok, futók, bringázók és egyéb eszközt használók (roller, görkorcsolya, stb. ), és nem hiszem, hogy a horgászok örülnek a túl közeli kerékpáros forgalomnak. Itt egy forgalmasabb napon már most nehézkes a közlekedés. Ideálisabb lett volna, ha az autóforgalmat csillapítják úgy, hogy az itt pihenőknek jobban kedvezzenek. Holland példa: védett területen keresztülhaladó mellékút, valamint egy falu bejáratánál forgalomcsillapított főút és közös útfelület a kisebb környezeti terhelés miatt Az egyoldali infra egyik hátránya: oldalváltás, nagyobb baleseti kockázat, lassabb haladás. Itt mindenképp szükség lenne (akár utólag is) egy középszigetre. A rázókő mindenképp pozitív az úton, de jobb lett volna az itt pihenőknek, horgászoknak jobban kedvezni, és nem közéjük terelni a kerékpárosokat.
A védett gerinctelenek közül említésre érdemes az imádkozó sáska (Mantis religiosa), a nappali pávaszem (Aglais io), a kis balkáni futrinka (Carabus montivagus blandus) és a szentendrei változó futrinka (Carabus scheidleri distinguendus). A tó fontos élőhelye a barna ásóbékának (Pelobates fuscus) és a hazánkban őshonos egyetlen teknősfajnak, a mocsári teknősnek (Emys orbicularis). [8] A környező nádas, illetve a tó déli partja mellé telepített Cinkotai parkerdő változatos fafajtáival gazdag madárvilágnak nyújtanak otthont. A madártani megfigyelések során 150 madárfajt írtak le a Naplás-tó környékén. Ilyen a hegyi fakúsz (Certhia familiaris), az erdei fülesbagoly (Asio otus), fekete rigó (Turdus merula), zöldike (Chloris chloris) és az őszapó (Aegithalos caudatus). [9] A tó védelem alá helyezésének indoka az volt (a Merzse-mocsárral együtt), hogy Közép-Európában ez az egyetlen ilyen nagy kiterjedésű városi terület, amelyen a vízi és mocsári növényzet, illetve a hozzá csatlakozó sásréti és lápréti vegetáció viszonylag háborítatlan.
Kirándulóutak Magyarországon : A Naplás-tó tanösvény
Az ő igényeiket is figyelembe véve nem volt sosem kérdés, hogy szükség van-e itt önálló kerékpáros létesítményre. Ezért mindenképpen örömteli, hogy ez az útvonal is kerékpárosbaráttá és vonzóvá vált sokak számára, és létrejött ezzel a Szilas-patak és a Rákos-patak közötti összeköttetés. Ez továbbá a legelső kerékpárosbarát útvonal a XVI. kerület között, valamint az első kétoldali kerékpársáv a XVII. kerületben a Naplás úton. Ez utóbbi azért is fontos, mert így remélhetőleg jobban elterjed Kelet-Pesten is az irányhelyes kialakítás, ami sokkal biztonságosabb lakott területen belül, mint az egyoldali kerékpárút. Már gyerekek is használják a sávot, ami a biztonságérzetre utal. A parkolással azonban még akadnak gondok... Sajnos azonban a lakott területen kívüli védett területeken tűnik ki igazán, hogy Magyarországon mennyire nem alkalmazkodik a szabályozás (vagy éppen a szokásjog, a tervezési döntéshozatal) a valódi igényekhez. Hiszen ezen a területen keresztül haladó mellékútvonalon nem lehetett érvényesíteni, hogy az ott pihenő embereknek és élővilágnak kedvezzünk, ne pedig az azon keresztül haladó forgalomnak.
Értékesek a nyílt vízi hínáros, nádas, a partvonalon csatlakozó magas sásos rét- és lápréttöredékek is. [10] Megközelítése [ szerkesztés] A Naplás-tó Cinkota és Rákosliget között, az utóbbihoz közelebb terül el Budapest XVI. kerületében. A tavat a belváros felől autóval Cinkotán (Kerepesi út–Veres Péter út–Szabadföld út–Vidám Vásár utca–Simongát utca–Nógrádverőce utca-Naplás út), vagy Rákoskeresztúron keresztül (Jászberényi út–Pesti út–Cinkotai út–Nógrádverőce utca-Naplás út) lehet elérni, míg tömegközlekedéssel a tóhoz vezető utca (Nógrádverőce utca-Naplás út) és a Cinkotai út találkozásánál található buszmegállóhelytől (Erdei bekötőút), ahol a 46-os és a 146-os buszok állnak meg, gyalog pár perc a tározó. A Naplás-tó és az ember [ szerkesztés] Az év nagy részében engedéllyel lehet horgászni, a téli időszakban viszont a befagyott tavon tartózkodni tilos, amire a tó körül kihelyezett tiltó táblák fel is hívják a látogatók figyelmét. [11] Télen mégis sokan korcsolyázni mennek a tóhoz. [12] [11] A Naplás-tó hétvégén A tó és környezete gyakori célpontja a természetjáró fővárosi turistáknak és kerékpárosoknak.
Szilas-tározó Naplás-tó - Budapest, tározó
Főoldal Rákosmente Látnivalók Naplás-tó A Naplás-tó Budapest XVI. kerületében található. Kitűnő horgász- és pihenőhely. Télen szívesen látogatják a korcsolyázni fágyók. A fürdőzés nem engedélyezett! A tó mellett futó műút jobb oldalán terül el a Cinkotai Kis-erdő, mely a Naplás-tóval együtt tájvédelmi körzet! A domboldal remek szánkópályákká alakul át havazáskor. A XVII. kerület mellett fekvő tavat Rákosmente lakosai is szívesen látogatják.
A tóban fogható halfélék a ponty, az amur, a csuka, a fogassüllő, az európai harcsa, a balin és a compó. [13] A tóparti halőrházban horgásznapijegy-vásárlási lehetőség van, naponta 6–20 óráig lehet horgászni, az elvihető halak száma négy. Horgászcsónakok a tavon A WWF Magyarország által 2002-ben indított mocsáriteknős -védelmi program keretében az ország számos területén folyamatos állományfelmérést végeztek. Ebben a Naplás-tó mintaterületül és bemutatóhelyül szolgált. [14] A többéves kutatás során néhány itt élő egyedet rádióadóval láttak el, hogy nyomon követhessék a mozgásukat. [15] 2012 februárjában nagy felháborodást keltett a Budapest XVI. és XVII. kerületének lakossága körében, amikor a tó melletti erdő tulajdonosa, a Pilisi Parkerdő Zrt. nagy területen vágta ki a fákat. A cég szóvivője szerint a kivágásra erdőfelújítás céljából volt szükség, a munkálatokat a Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága hagyta jóvá. A kivágott fák egy részét a kerületi önkormányzatok és egy jótékonysági szervezet családok szociális támogatására használták fel.
[16] Irodalom [ szerkesztés] Hufnagel Levente: Adatok a Naplás-tó és környéke élővilágához II. A Naplás-tó és környéke vízi és vízfelszíni poloskafaunája, 1994, Calandrella Merkl Ottó 1996: Adatok a Naplás-tó és környéke élővilágához III. Bogarak (Coleoptera). – Természetvédelmi Közlemények 3-4: 123-140. Torvaji László: A mocsári teknős ökológiája a naplás-tavi populációban. Diplomadolgozat. Keszthely, 2003. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Természet- ismereti séta a Naplás-tónál, Korcsolyázás a Naplás-tavon, További információk [ szerkesztés] Merzse-mocsár vidéke, A Naplás-tó, 1978-tól napjainkig,
Tibeti tó
- Istenek fegyverzete (1986) | Teljes filmadatlap | Mafab.hu
- Lupa tó
- Naplás tó térkép
